Mindent az állatjelölő mikrochipről






Kisállat Szakrendelő - Mindent az állatjelölő mikrochipről

Mindent az állatjelölő mikrochipről

Mi is az a mikrochip? Mire jó? Hogyan működik? Tényleg működik? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban.

A mikrochip egy nagyobb rizsszem méretével rendelkező aprócska kis implantátum, mely társállataink azonosítására szolgál. Implantátum, mivel az állatorvos a hozzá tartozó egyszerhasználatos műszerrel helyezi el az állat bőre alá. Egyszerre űrtechnológia és egyszerre letisztult egyszerűség - hamarosan kiderül miért is.

A mikrochip nem egy újkeletű dolog, azonban mai robbanásszerű elterjedéséhez kellett az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlődése. Régóta megvolt az igény az állatok egyedi megjelölésére az igényes állattartók, állatorvosok, illetve a hatóság részéről, így született meg a mikrochip a 80-as években. Több előnye már megmutatkozott akkoriban is:

1 - fájdalommentes beültetés: ha a védőoltást "szúnyogcsípésnek" tituláljuk, akkor az állatjelölő chip beültetése egy "nagyobbacska szúnyogcsípés" jelzővel illethető, de lényegileg egy tűszúrás az egész. Nem mérhető össze az ez által okozott enyhe fájdalom a tetoválás, vagy nagyállatokon a besütés okozta fájdalommal.

2 - egyedi: bár több cég gyárt mikrochipet és a technológiai szabványok is váltották egymást, nincs két azonos sorszámú chip. Jelenleg Európában az ISO 11784 szabvány van érvényben, mely többek között 15 számjegyet ír elő.

3 - biztonságos: az implantátum szövetbarát, így nem lökődik ki a szervezetből. Az egyik legnagyobb fejlődés ezen a téren érte a mikrochipeket - a korai változatok bevonata nem tette lehetővé a pontos rögzülést, így azok elvándorolhattak a bőr alatti kötőszövetben. A mai chipek többsége azonban - a Bayer Tracer mikrochipje is ilyen - speciális bevonatának köszönhetően a beültetés után helyben marad, onnan már csak műtéti úton távolítható el.

4 - tartós: a tetoválás, illetve nagyállatokon a besütés gyakran már éveken belül azonosíthatatlanná vált. Ezzel szemben az egyszer beültetett állatjelölő mikrochip egy életen át működik, sőt, utána is - így akár szükség esetén a tetem is azonosítható általa.

5 - dokumentálható, kereshető: az igazi fejlődés ezen a téren történt. Régen az egyedi azonosításra inkább kiállításokon, versenyeken, illetve utazás során volt szükség illetve igény. Ehhez tökéletesen elegendő volt, ha az állatban található chip mellett a megfelelő papíralapú dokumentumok a tulajdonos kezében voltak. Azonban hamar kiderült, hogy a módszer alkalmas lenne elkóborolt, ellopott állatok tulajdonoshoz való visszajuttatására, amihez a papíralapú rendszer alkalmatlan volt. A következő lépcső a nehézkes rendszer volt. Minden chipgyártó megbízott egy intézményt országonként a beültetett chipek adminisztrálásával, aminek a regisztrációs díja be volt építve akkoriban a chip árába. Hazánkban zömmel az Országos Állategészségügyi Intézettel álltak szerződésben a chipgyártók. A rendszer nehézkességét az adta, hogy kizárólag munkanapokon, kizárólag állatorvostól, kizárólag faxon érkező információkérésekre válaszoltak, több nap eltéréssel. A 4-5 évvel korábban beültetett chipek adatai zömmel még mindig csak itt vannak meg.

Az elmúlt években született meg a tökéletesnek tekinthető rendszer az internet segítségével. 2005. október óta az EU csatlakozás után vált lehetősége a magyar állatorvosoknak Európai Uniós Állatútlevelet kiállítani, amihez kellett egy internetes adatbázis (www.petvetdata.hu), melyet a Magyar Állatorvosi Kamara működtet. Hamar kiderült, hogy a rendszer alkalmas nem csak az útlevéllel rendelkező állatok nyilvántartására, hanem a "csak" mikrochippel rendelkezőekére is. Hamarosan az összes chipforgalmazó a kamarai adatbázist ajánlotta termékei nyilvántartásához, azonban azóta, a regisztráció díja nincs beépítve a chip árába, hanem azt külön kell kifizetni a beültetést végző állatorvosnak. A lehetőségből azóta kötelezettség vált: valamennyi kedvtelésből tartott húsevő (kutya, macska, vadászgörény) mikrochippel történő egyedi megjelölését köteles az állatorvos a központi internetes adatbázisba beregisztrálni (amennyiben a tulajdonos megfizette a regisztrációs díjat, illetve aláírásával igazolja, hogy személyes adatai felkerülhetnek az adatbázisba), illetve mikrochippel megjelölt húsevő veszettség elleni oltását is (amennyiben az állat már szerepel az adatbázisban).

Fontos, hogy ma már bárki le tudja ellenőrizni 1 perc alatt, hogy egy adott chipszám szerepel-e az adatbázisban, ugyanakkor személyes adatokhoz csak állatorvosok férnek hozzá. Így bárki találja meg elkóborolt kedvencét, szinte bármely állatorvos hozzáfér a tulajdonos címéhez, telefonszámához a chipszám alapján, de manapság minden menhelyen van már chipleolvasó, azt, hogy szerepel az adatbázisban az állat, azt ott is meg lehet állapítani. Ugyanígy a szám alapján a tulajdonos is le tudja ellenőrizni, hogy az állatorvos valóban elvégezte a regisztrációt.

Tekintsük meg közelebbről a technológiai hátterét:

Jól látható, hogy valóban egy rizsszemnyi tárgyról van szó. Ekkora méret bőven elegendő egy számsor elraktározásához.

Jól látható, hogy valóban egy rizsszemnyi tárgyról van szó. Ekkora méret bőven elegendő egy számsor elraktározásához.

Minden mikrochip a hozzá tartozó egyszerhasználatos beültető műszerrel együtt kerül forgalomba

Minden mikrochip a hozzá tartozó egyszerhasználatos beültető műszerrel együtt kerül forgalomba, steril csomagolásban. Mindegyikhez mellékelve van 6 db matrica az egyedi sorszámmal, vonalkóddal.

Többfajta beültető létezik, de mindegyik azonos elven működik: egy fémtű üregében található az állatjelölő mikrochip

Többfajta beültető létezik, de mindegyik azonos elven működik: egy fémtű üregében található az állatjelölő mikrochip, amit a műszer egy kis pálcikával tol be szúrás után az állat bőre alá.

A chip beültetését végző állatorvos minden esetben ellenőrzi az európai szabványnak megfelelő leolvasóval, hogy nincs-e véletlenül már mikrochip az állatban,

A chip beültetését végző állatorvos minden esetben ellenőrzi az európai szabványnak megfelelő leolvasóval, hogy nincs-e véletlenül már mikrochip az állatban,

A chip beültetését végző állatorvos minden esetben ellenőrzi az európai szabványnak megfelelő leolvasóval, hogy nincs-e véletlenül már mikrochip az állatban, majd ellenőrzi a beültetni kívánt chipet is. Beültetés után meggyőződik arról is, hogy a chip megfelelő helyre került-e, illetve leolvasható. Onnantól fogva számít az állat élete végéig megjelöltnek.

Tévhitek a mikrochippel kapcsolatban:

Mostantól akkor be lehet mérni műholddal a kutyámat, ha elszökött?

Nem. A chipet csak szabványos leolvasóval lehet megnézni, de azt is csak akkor, ha a leolvasó közvetlenül, kb. 10 cm-es távolságra van a chiptől.

A mikrochipben akkor benne vannak az adataim?

Nem. A chip csak azt a számsort tartalmazza, amivel legyártották, azt semmilyen úton nem lehet módosítani. Az állat és a tulajdonos adatait az állatorvos viszi fel az internetes adatbázisba, amihez bármely más chipbeültetéssel foglalkozó állatorvos hozzáférhet.

Most akkor sugározza a számot a chip?

Nem. Több okból ez nem lenne praktikus: egyrészről feleslegesen sugározna folyamatosan a chip, másrészről így mindenképp kellene áramforrást is mellékelni a chiphez. Ez a chip méretének növekedését okozná és egész biztosan rövid lenne az üzemideje beültethető változatban. A hosszabb üzemidejű változathoz mindenképp nagy méret szükségeltetik, ami csak a testen kívül valósítható meg kockázatok nélkül: ezt valósítja meg a rádiótelemetria, amely a vadállatok mozgását, vonulását vizsgáló tudományág. A mikrochip egy teljesen passzív implantátum, csak a szabványának megfelelő leolvasó által keltett jeleket veri vissza.